2. fejezet "Te sem vagy"

2. fejezet 

"Te sem Luke vagy"

Amint már szóba került nem én voltam az egyetlen vendég Jennyéknél a nyáron. A második héten érkezett Justin,akiről akkor még nem sok mindent tudtam. Hétfői nap volt és Jennyvel épp a tengerparton fürödtünk. Szerencsénk volt,mivel 5 percre laktak a parttól,így a szüleink egyedül is elengedhettek minket és nem kellett a felügyeletük. Amíg mi ismételten bebizonyítottuk a tengerparton a körülöttünk levő embereknek ,hogy nem vagyunk normálisak,addig Luke az apukájával kiment a reptérre Justinért. Mi csak estefelé értünk vissza Jennyék házába,addigra pedig a kanadai fiú is megérkezett. Nem rögtön találkoztunk velük,mert állítólag Justin és az anyukája nagyon elfáradtak a hosszú úton,úgyhogy rögtön kidőltek.Mi is fáradtak voltunk,hiába kezdtük el este megnézni a Greaset ,ami az én dinka barátnőm kedvenc filmje ,tíz perc után bealudtunk ruhástul,a film pedig ugyanúgy ment tovább. A fim végére,amikor Sandy és Danny a You're the one that I want-ot éneklik felébredtem. Imádtam ezt a számot és nem számított,hogy 1 perccel ezelőtt még aludtam,el kezdtem táncolni. A dal végére furcsa érzésem támadt,mintha valaki figyelne. Gondoltam,hogy biztos Jenny kelt fel és oda pillantottam rá. Mélyen aludt. Szent meggyőződésem volt,hogy valaki tényleg figyelt,de ráfogtam az egészet arra,hogy hajnali egy óra van és fáradt vagyok. Így hát elindultam a vendégszoba felé,ahol ténylegesen aludni szoktam ilyenkor,amikor hirtelen a vállamon éreztem valakinek a kezét. Már kezdtem volna ordítani,hogy segítség,betörő,amikor megfordultam és egy szép,barna szempárral találtam szembe magam.

- Bocsi,nem akartalak megijeszteni! - nézett rám bűnbánó arckifejezéssel a velem szemben álló,kb. velem egykorú fiú.

- Semmi baj,nem ijesztettél meg. Na jó,max. 10 másodpercig féltem,azért azt túl lehet élni. - mosolyogtam rá.

- Te nem Jenny vagy. - mondta nekem ezúttal mosolyogva. Mellesleg megjegyezném,hogy nagyon cuki mosolya volt. 

-Nem,valóban nem ő vagyok. Ha már itt tartunk,te sem Luke vagy. - említettem szemrehányóan.

-Igen,ne haragudj,elfelejtettem bemutatkozni,Justin vagyok.

-Olívia.

- Gondolhattam volna,Luke mesélte,hogy Jenny levelezőtársa is itt lesz. 

-Igen,az én lennék. De Luke azt kihagyhatta,hogy ma egész nap kint voltunk a parton,szóval fáradt vagyok. Bocsi,de most megyek aludni! -majd egy gyors mosolyt küldtem felé és el mentem aludni.

Így ott hagytam őt és döbbenten nézett utánam,amit nem értettem. Majd este nem tudtam aludni,mert Justinon járt az agyam. Jenny nem említette,hogy ilyen helyes.Magasabb volt nálam egy pár centivel és ezek szerint 14 éves,mivel Luke említette,hogy egyidősek ,így csak 1 évvel idősebb nálam. Az nem is rossz arány. Ezen kattogott az agyam ,míg végre nagy nehezen el nem aludtam.